45.rész

Az autó begurult a házunk elé. Mind ketten kiszálltunk. Harry segített becipelni a bőröndöm. Apa, és Katrin a nyakamba ugorva köszöntöttek. Húgom kézen fogott, és egyből a kanapé felé kezdett húzni. Harrynek még nem is köszönt. 

- Kicsim Harry is itt van. –mindig a nyakába ugrik, és ezt most hiányoltam.
- Szia Harry. –köszönt mellőlem.
Apa és Harry elmentek beszélgetni. Húgi pedig megmutatta a Disney Land-es képeit. Nagyon jót mosolyogtam rajta. Ragyogott. Olyan boldogan mesélte, hogy apa belelépett a kutya gumiba, hogy az hihetetlen volt számomra.
- Kicsim én lassan megyek, de este 7-re érted jövök, öltözz fel melegen, elmegyünk egy kicsit, és pizsit is készíts, mert nálam alszol. –mondta Harry nagy vigyorral az arcán. Áhán, hogy ezt beszélte apával.

- Hova megyünk? –kérdezem

- Meglepetés, de apud reggel ki megy Greg elé, úgy, hogy sietnünk se kell. –adott puszit a fejemre.
- Már megint elviszed magaddal? –kérdezte Katrin, és a szemébe egy könnycseppet véltem felfedezni, majd jött a többi is. Harry meglepődve állt az ügy előtt, és én is. Nem gondoltam, hogy neki ez ekkora szomorúságot jelentene.

- Ne sírj, holnap haza hozom. Megígérem, hogy jövő héten valamelyik nap, majd megbeszéljük, elmegyünk 4-en moziba. És ha szeretnéd, elviszlek majd egy próbánkra is, amikor már kicsit rendeződtek a dolgok. Csak ne sírj, nem szeretem, ha sírsz. –ölelte meg Harry.

- De nagyon hiányzott. Nem akarom, hogy megint elmenjen olyan rossz nélküle.

- Édesem nem foglak itt hagyni. Mindig itt leszek neked. Hozzám bármikor fordulhatsz, ha nem vagyok itthon, akkor is. –töröltem le a könnyeit. – Gyere, kísérjük ki Harryt, utána átöltözöl, és elmegyünk valahova, jó?

Kézen fogva mentünk ki 3-an Harry autójához. Elsőnek Katrinnak adott puszit és kapott hozzá még egy jó nagy ölelést. Majd egy lágy csókkal köszönt el tőlem. Megvártuk, hogy elkanyarodjon a sarkon, majd visszamentünk apához. Apa ott állt a nappaliba, késztetést éreztem arra, hogy megöleljem.
- Hiányoztál! Jól éreztétek magatokat?
- Ti is nekem, igen minden rendben volt. –bújtam még jobban hozzá.
- Menj, készülődj az estétekre.

- Nem még nem, ráérek. Meséljetek mi volt itthon? –ültünk le a kanapéra. Apa elmesélte a kórházi dolgokat. Húgi pedig az iskoláról beszélt. Jó volt ismét velük lenni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy most ilyen emberek vannak körülöttem. Megváltoztam mióta ide jöttünk Londonba, sokkal nyitottabb vagyok. Persze sokat jelent, hogy nincs itt anyám, de jól vagyunk. Úgy érzem, hogy kezdünk helyre jönni.
A szekrényemből elkezdtem kipakolni a ruháim. Ötletem sem volt, hova visz. Inspirációnak annyit mondott, hogy öltözzek melegen. Felvettem egy barna hosszú denevérujjas felsőt és egy fekete farmer nadrágot, hozzá pedig egy magas sarkút. Egy enyhe sminket tettem fel, a hajam felcsatoltam. Lementem apuékhoz, valami idióta mesét néztek. Csatlakoztam hozzájuk.
- Nagyon szép vagy. –súgta a fülembe Katrin.
Jól megölelgettem erre kijelentésére. Pontosan 7 órakkor csengettek, mily meglepetés, hogy Harry állt az ajtó előtt. Felvettem a táskám. Adtam mindenkinek egy puszit, és mentem az én göndör barátomhoz.
Harry egy csokor rózsával várt rám. Imádom, hogy mindig meg tud lepni. Széles mosoly terült szét ajkain.
- Gyönyörű vagy életem! –adott egy lágy csókot.
Ez a mondat ahányszor elhagyja a száját, annyiszor pezsdül fel bennem a vérem. Állandó pirulást okoz az ilyen kijelentéseivel.
- Tetszik, hogy ilyet még mindig ki tudok váltani belőled.

- Jól érzem, hogy ezt most direkt csinálod? –a válasza csak egy halk kuncogás volt, és egy csók.
- Ezt eléggé igennek veszem.
- Na, gyere, mert a végén elúszik a meglepetés. –mondta titokzatosan.
Összekulcsolt kézzel indultunk el az autóhoz. Harry, mint mindig úri ember módjára viselkedett, és kinyitotta az autó ajtaját. Betettem a hátsó ülésre a cuccom estére, és a rózsát. Az autóban csak a rádió szólt, de nem volt kínos ez a dolog. Harry a combomra tette kezeit, ezek a dolgok már nem feszéjeznek. Már csak mosolygok rajta. Jó vele egy helyen lenni, még ha nincsenek is szavak. Beszél helyettünk a csönd. Temze partjára érkeztünk. Kiszálltunk az autóból.
- Gyere! –indult el Harry.
- Merre megyünk? –kérdeztem mosolyogva, bár igazából vele a világ végére is elmennék.

- Majd megtudod. Nem fázol? –kérdezte aggódóan.
- Nem egyáltalán nem. –úgy éreztem magam, mint egy óvódás kislány, aki megkapta a játékot, amit annyira akart. Az arcomról a mosoly letörölhetetlen volt.

Folyamatosan mosolyog. Imádom ilyennek látni. Ez az ő igazi énje. Nem volt túl sok időm kitervelni a randinkat, de azért megpróbáltam kitenni magamért. Elérkeztünk a meglepetéshez. Bella csak állt, és mosolygott.
- Nos, mit gondol hölgyem, érdemes vagyok önnek egy romantikus hajókázásra? –kérdeztem.

- Ahj, te bolond vagy! –ugrott a nyakamba.
Felemeltem és úgy vittem a hajóra. Lementünk a kapitányhoz, bemutattam Bellát, majd egy takaróval kiültünk a hajó ormányába. Vacsorára rántott húst kértünk rizzsel, és hozzá volt pezsgő, meg eper csokival, meg narancs csokival. Szerencsére nem szándékozott az idő sem a kinti hajókázásnak keresztbe tenni. Gyönyörű volt Bella, ahogy a város fényei megvilágították az arcát, és ahogy eltűnődve nézett a tájra.
- Tetszik édesem?

- Harry ez iszonyatosan gyönyörű. Köszönöm neked. –bújt karjaimba.
- Te ezerszer szebb vagy. – ismét megjelent a pír az arcán. Eszembe jutott egy dal, amit úgy éreztem, hogy muszáj lesz elénekelnem neki, nem más volt ez, mint Bruno Mars Just the way you are című dala. Csillogó szemeivel nézett rám, és annyira megilletődött, hogy egy könnycsepp ki is pottyant gyönyörű íriszeiből. Ez a dal teljesen szívemből jött, még ha nem is saját szerzemény. A dal végén megcsókoltam. Nem is tudom, hogy fogok 7hónapot kibírni nélküle. Nem sokára kezdődik a turnénk. Borzalmas lesz nélküle.
Kezdett lehűlni az amúgy sem meleg idő, és már láttam, hogy Bells is fárad. Észre se vettük, hogy, 3 órahosszáig voltunk kint a vízen, úgy gondoltam itt az ideje hazamenni. Kézen fogva mentünk le a kapitányhoz, és kértük meg, hogy vigyen vissza a partra. Fél órán belül már az autóban ültünk. Bellának kezdtek lecsukódni a szemei, de láttam, hogy küzd ellene.
- Aludj nyugodtan, látom, hogy kimerített az este. – fogtam meg Bella kezét.
- Kibírom. Jó volt ez az este. Csodálatos veled. Köszönök mindent. Mivel érdemeltem ki, hogy azt mondhatom, hogy a világ legcsodálatosabb srácával ülök kézen fogva egy autóba, és a szerelmemnek tudhatom.
- Ezt én is kérdezhetném édes. –vigyorogtam rá. Jól estek szavai, örülök, hogy boldoggá tudom tenni.
Bella egy olyan lány, hogy akármit adok neki, mindig kedvesen fogadja, és sose keveselli, inkább sokallja. Sajnos az előző barátnőimről nem igazán tudom ezt elmondani, mindig luxus dolgokat vártak, amit meg is kaptak. Azok a kapcsolataim inkább a médiára voltak fektetve, és a pénzre, sehol nem volt nagy szerelmi kötelék, és ez most teljesen más. Megérkeztünk hozzám. Sajnálva néztem, hogy a rózsacsokor, amit adtam, nem érezte jól magát a 3,5 órás víz nélkül, bezárt autóban.
- Elhervadt. –szólaltam meg egy kicsit szomorúan.
- Nem gond, beleteszem vízbe, és életre kelnek.
Elmondása szerint cselekedett. Mosolyogva néztem, hogy szabadabban mozog, mint a legelső itt tartózkodásánál. Igazgatta a rózsákat a vázában, odaléptem mögé és átkaroltam.
- Menj, fürödj le, már alig állsz a lábadon, lefárasztottalak. –pusziltam meg a kulcscsontját  
- Ha…a..rry –nyelt egyet, és közbe elpirult.
- Mondjad picim.
- Fürdesz velem? –kérdezte meg. Meglepett a kérdése, és zavartságán jót mosolyogtam.
- Naná, ki nem hagynám! De akkor kádban pancsizunk, és elmegyek, megcsinálom a vizet, jó? – adtam a szája sarkára egy puszit.
Felszaladtam a lépcsőn, és neki láttam a víznek.
Harry mindent megtett, hogy a mai randink jól sikerüljön. Nagyon jól éreztem magam. Mindennél jobban szeretem ezt a fiút. Igaz, elég idiótán jött ki belőlem ez a „Fürdesz velem?” kérdést, és közbe a fejem szét égett, de úgy éreztem, hogy egy ilyen randit nem zárhatunk le csak úgy egyszerűen. Felmentem a szobába előkeríteni a pizsimet, ami Harry egyik pólójából, és egy bugyiból állt. Harry belépett az ajtón felkapott, és a karjaiba vitt be a fürdőbe. A fürdőt tele tette mécsesekkel, és jó habosra csinálta a vizet, a villany nem égett.
- Ezt hogy hoztad össze 10perc alatt? –kérdeztem tőle elámulva.
- Varázsló vagyok, tetszik azért egy icipicit? –mosolygott.
- Hát uram minden tisztelem az öné. –viccelődtem. Harry megcsókolt, majd elkezdett vetkőztetni. Kulcscsontomat csókolgatta, vagy épp a nyakam szívogatta. Testem minden porcikája megremegett érintésétől, és ha nem tartott volna, valószínű már a földön csücsülnék. Minden egyes ruhadarabot leszedett rólam, de nekem nem volt erőm vetkőztetni. Felemelt beletett a kádba, gyorsan levetkőzött, és bemászott mellém. Egyből egymásnak estünk.
- Biztos, hogy akarod, nem akarok semmit sem erőltetni? –kérdezte tőlem csillogó szemekkel.
- Harry ne kínozz! –szóltam rá. Megcsókolt, és tette a dolgát. Azt hiszem, holnap sok alapozóra lesz szükségem a nyakamnál, de az érzés, amit kapok, milliószor többet ér némi folt eltüntetési leckénél. És szerintem neki sem kellene, a fiúk előtt vetkőznie. Pihegve feküdtem a mellkasán, ő pedig simogatta a hátam. Az álommanók ismét rosszkor jöttek, és elaludtam a karjaiba…
Mi a fene ez a ricsaj? –keltem fel. Harry bekapcsolta a telefonját. Az ágy melletti óra még csak hajnali 3-őt mutatott. Harry is felkelt, levette az éjjeli szekrényről a telefonját. A kijelzőn Liam neve villogott.
Iszonyú rossz volt a telefoncsörgésére kelni.
- Igen! –szóltam bele
- Harry! Daniellel szakítottunk! –nyögi bele a telefonba.
- Liam én nagyon bírlak, de ez tényleg hajnali 3-kor kell közölnöd? –kérdeztem
- Harry. –kezdett el sírni a telefonba, akkor esett le, hogy Liam részeg.
- A fenébe, is Liam, te ittál jól érzem?
- Csak egy picit. –nevet bele a telefonba
- Hol vagy? Menj haza taxival!
- Funky Buddhánál. Elhagytam a kulcsom. Harry. –kezdett el ismét sírni- Én megismertem egy lányt Sophianak hívják. Ő olyan más.
- Figyelj haver, elmegyek érted, maradj ahol vagy! –keltem ki az ágyból, és nyomtam ki a telefont.
Bella fáradt tekintettel nézett rám.
Annyira fáradt voltam, hogy simán visszaaludtam volna, de amint meghallottam, hogy Harry elmegy Liamért, és hogy Liam részeg, kicsit élénkült ez a hangulatom.
- Aludj vissza szerelmem, elmegyek érte. Majd jövünk, jó?
- Nem, csinálok neki egy erős kávét, meg megágyazok a másik szobába. Megvárlak titeket, segítek lefektetni, mert úgy hallottam, hogy elég jól kiütötte magát.
- Köszönöm szépen. –adott egy csókot, és már öltözött is. Én is kikeltem az ágyból, és a konyhába mentem. Harry 5perc alatt elkészült, és már ment is. Remek lesz holnap Greggel, majd csak elalszok a vállán, ha megyünk valahova.