2013. április 20., szombat

35.rész


Sziasztok! Ne haragudjatok hogy ennyire későn hozom a részt. Szégyellem magam, de most ez így sikerült. Sorry! Jó olvasást! Puszi

Harry spagettit akart enni, úgy hogy neki álltunk. Mindent együtt csináltunk, amíg Harry telefonja meg nem zavarta a közös vacsorakészítést. Anyukája kereste. Leült a konyha asztalhoz. Nagyon édesen beszélt anyukájával. Jó volt hallani, hogy ennyire ragaszkodik hozzá, és hogy ennyire fontos neki az édesanyja. A kedves anyuka kitörő örömmel fogadta, hogy együtt vagyunk, és arra kérte Harryt, hogy jövő héten látogassuk meg Holmes Chapelbe, mert már nagyon szeretne ismét beszélgetni velem egy jót. Ezen csak aprót mosolyogtam, és bólintottam, hogy oké. Anne nagyon édes. Már előre tudom, hogy ha 4tálca csokis browniet nem csinál, akkor egyet sem. Kedvesen elköszönt Harry tőle, majd felállt, odajött és átkarolta a derekamat. 
- Hol is jártunk? –kérdezte.
- Ott, hogy megkóstolod a szószt. –feleltem
Mellette olyan nyugodt és boldog minden. Megfogta a kanalat, és belenyalt a szószba, amit ketten ügyeskedtünk össze. Arcán nagy mosoly keletkezett.
- Na, milyen? –érdeklődtem
- Hát drágám, le se tagadhatnánk, hogy szerelmesek vagyunk. Ez iszonyat sós. –kezdett el kacarászni. Megkóstoltam én is, hát az íze, tényleg olyan volt mintha a tengerből nyeltem volna egy nagy adaggal. Kicsit el is fintorodtam.
- Öltözzünk fel, menjünk el étterembe. –fogta meg a kezem, de közben még mindig jót mosolygott.
Feleletként megcsókoltam, hiába is akartunk enni, ebből nem lehet. Kiszáradunk este, ha ebből eszünk. Azt hiszem, többet nem főzünk együtt, mert akkor 4× annyi só lesz az ételbe, mint amennyi kellene. Felcaplattam a lépcsőn. Kinyitottam a szekrényem, kivettem belőle egy világos lila csőnadrágot, és hozzá egy sötétebb kék kockás felsőt. Hajamat felcsatoltam. Felvettem egy kisebb sarkas cipőt, és lementem a lépcsőn.
- Hm csinos. –nyalta meg Hazza az alsó ajkát, és egy perverz mosoly ült ki az arcára.
- Vissza az agyarakkal Styles. Meg kell, jegyezzem te is jól nézel ki.
- Oké, akkor most már induljunk, mert éhen halok. –jegyezte meg.
Mosolyogva hagytuk el a házat. Az étteremig egymást piszkáltuk, a sós spagettivel. Beültünk egy hangulatos kis vendéglőbe a város szélén. A vacsorát végig beszéltük. Mióta Harry mellettem van, olyan mintha megtaláltam volna a másik felem, ami régen kiveszett belőlem. Sokkal boldogabb vagyok. Tartok tőle, hogy túl korán jelentem ki, de igen szerelmes vagyok belé. Elvarázsol puszta jelenlétével. Befejeztük a vacsorát. Fél 11-kor léptünk ki az épületből.
- Mi lenne, ha elmennék egy kicsit sétálni? –kérdezte
- Menjünk, de nem vagy álmos?
- Délután kialudtam magam.
Összekulcsolta kezünk, és elindultunk az utcán. Szótlanul mentünk, amíg egy térre nem értünk egy kivilágított szökőkútnál álltunk meg.
- Most már mindent megkaptam az élettől, amit kívánhattam.
- Hm?
- Mindig olyan lányra vágytam, aki alacsonyabb, mint én így bármikor át tudom karolni. Tessék kis picuri vagy, bármikor át tudlak karolni. –karolt át, és adott egy apró puszit a számra. –majd folytatta. Olyan lányra vágytam, aki bármikor meg tud nevettetni, és ha valami gondom van az éjjel közepén is felhívhatom, és a párnám helyett őt karolhatom, és biztos vagyok benne, hogy hűséges jelző is illik rád. Itt vagy nekem. Egy igazi angyal vagy. Pont olyan lány, vagy, mint, amilyenre vágytam. –csókolt meg
Senki nem mondott még nekem ilyeneket. Csókunk addig tartott, amíg a levegőnk el nem fogyott. Érzékien téptük egymás ajkait. Mikor elválltak ajkain szorosan magéhoz húzott. Fejem mellkasán pihent. Szíve olyan tempóba vert, csodálkozom, hogy nem szakadt ki mellkasából. Természetesen az én szívem is vadul dobogott. Percekig ott álltunk ölelkezve. Majd kézen fogva visszaindultunk az autóhoz. Fél 12 mutatott az óra. Előre mentem kinyitni az ajtót. Harry addig beparkolt. Megvártam az ajtóban. Nem sokat kellett rá várni. Farmer zsebembe becsúsztatta a kezét, majd nyakamat kezdte el csókolgatni. Libabőr kivert, mikor nyakamhoz ért. Ezt ő is észrevette. Végig simította a karomat, majd elszakadt a nyakamtól. Bentebb léptünk az ajtón. Nagy volt kísértés, hogy ne támadjam le, ám arra még nem álltam készen, és úgy gondolom, hogy nem is kell, elsietünk.
- Mész fürdeni Harry? –kérdeztem lágy hangon.
- Aham, jössz velem? –kérdezte a megszokott perverz mosolyával.
Elvigyorodtam kérdésén, és megráztam a fejem. Majd beletemettem az arcom a párnába. Zavarba hozott a kérdésével. Éreztem, ahogy engem pásztáz, és közbe jót mosolyog, majd belépett a fürdőszobába. Elővettem a laptopomat, felléptem twittere. Meglepődtem, mikor követőim száma ezres nagysággal növekedett. Ezek szerint páran láttak már Harryvel. Nagyon jó. Igazából nem zavar. Kiírtam, hogy hiányozni fogsz Sheffield, majd leléptem, és elhelyezkedtem az ágyon. A TV-ben valami ment, nem igazán figyeltem rá. Mikor kinyílt a szobaajtó. Harry lépett be. Egy száll törölközőben állt előttem. Nagyot nyeltem. Szemeimmel felső testét pásztáztam. 



- Édesem, tetszik a látvány? –kérdezte vigyorogva.
A látvány az egekig repített. Teljes elbambultam. Sosem láttam még így, hisz mindig mikor együtt alszunk egy pólót is szokott magára kapni, persze most nincs itt semmi ruhája. Odamászott az ágyra, és félig nyitott számra lehet elsőnek egy puszit. A pusziból csók lett. Érdekes módon, nem ő vadult, ha nem én. A csókot ő szakította meg.
- Ennek még nincs itt az ideje édes. –mondta lágyan.
Meglepett kijelentése, de nagyon jól esett, hogy leállított mielőtt valami butaságot csináltunk volna. Összekapartam magam, majd a szekrényhez léptem. Kivettem egy hosszú pólót, és egy fehér neműt, majd eltűntem a fürdőszobába. Megnyitottam a csapot. A meleg víz jól esően csordogált végig testemen.
Nagyon jó napot töltöttünk ma együtt. Nagyon jól érzem magam vele, és amit a szökőkút előtt mondtam, úgy is gondoltam. Nagyon szeretem, és ő is engem. Meglepő, hogy találok egy lányt, aki végre nem a pénzemre, és a hírnevemre megy. Jól esik ez a kis zuhanyzás. Már kezdek fáradni. Biztos jót fogok aludni. Kimáztam a víz alól. Magamra terítettem egy törölközőt, és átmentem a szobába. Bella felém tekintett, majd szemei megakadtak felsőtestemen. Szerintem még levegőt is elfelejtett venni. Jót mosolyogtam rajta. Annyira elbambult a testem tanulmányozása közben, hogy észre se vette, hogy már az ágyon fekszem előtte. A csókunk egyre vadabb lett. Nehéz volt visszafognom magam, de tudtam, hogy nemet kell, parancsoljak. Igen tudom, én Harry Styles nemet mond egy éjszakára, de nem akarom elsietni vele a dolgot. Pedig minden porcikám kívánja őt. Egyébként meg ki tudja, mit élne át, hisz nem olyan rég történt vele az a dolog. Kölcsön vettem a laptopját, felnéztem twittere. Kiírtam, hogy csodás nap volt a mai. Kiléptem. Felnéztem pár idióta oldalra, ahol mindenféle hírek vannak. Sajnálatos módon láttam, hogy a Haylorról még mindig nem pattantak le. Az a szerencsétlen nőszemély azt nyilatkozta rólam, hogy inkább nézegeti a régi bútorokat, mint hogy velem ágyba bújjon. Oké, hát legyen. Valószínűleg emlékezet kiesésben szenved, mert a hotelben nem épp az antik bútorjaival volt elfoglalva. Idegesen csuktam le a laptopot. Kimentem az erkélyre. Volt ott egy szék. Olyan nyugodt minden. Csend volt. Senki sem zavart. Egyszer két kart éreztem, ahogy átölel.
- Hiányoztál. –búgta édes hangján.
- Igen? Akkor gyere ide, hagyj mulasszam el, ezt az érzést.
Az ölembe húztam, és érzékien megcsókoltam. Csók közben a kezei a hajamba vándoroltak. Az én kezembe pedig a pólója alá, de szigorúan megálltam a hasánál. Bőre puha volt, mint a selyem. Illata, mint mindig most is a fellegekbe repített. Óvatosan karjaimba vettem. És bevittem az ágyra. Folytattuk a csók csatát. Kezei már a hasam területei kezdték el felfedezni, majd keze a bokszerem széléhez vándorolt. Megfogtam kezét, felhúztam és nyomtam rá egy puszit.
- Nem akarom elsietni. Veled nem. –mondtam szemébe
- Tudom, hogy nem csak egy éjszakára kellek Harry.
- Nem baj várjunk vele még jó. Hidd el nekem is iszonyat nehéz, de sokkal jobb lesz, ha várunk vele. –öleltem szorosan magamhoz. Nagyon szeretlek Bella. Vigyázni akarok rád, mindig. Nem akarok fájdalmat okozni.
- Harry…- kezdett egyből magyarázkodni, de számmal betapasztottam száját.
- Édes aludjunk fél 2van. Hosszú napunk lesz holnap. Költözködünk.
- Hát oké. –mondta egy kicsit csalódottan.
Belepusziltam a nyakába, megint kirázta a libabőr. Szeretem, hogy ilyen hatással vagyok rá. Szorosan a karjaimba zártam. Nem sokkal később már mind ketten aludtunk. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése