41.rész (+18 rész)

Sziasztok! Újra visszatértem! Tudom rengeteget késtem a résszel. És ez engem is bosszant, de az érettségi, ami sikerült elvette az összes szabadidőm. De itt vagyok! Újult erővel! Hálás vagyok a díjért! Köszönöm szépen! 

Az autóút első fele beszélgetéssel telt. Feljött szóra, hogy mi lesz miután bejelentettük. Megkért Harry, hogy az elejében ne menjek közösségi oldalak közelébe, mert valószínűleg lesz egy két nem kedves üzenet. Nem mintha ehhez nem szoktam volna már hozzá, hisz mióta megmentett rengetegen megismertek, és kígyót-békát rám dobáltak, pedig igazából azt sem tudják, ki vagyok. Még mindig új nekem ez a dolog. Az hogy Harry mellettem van a legcsodálatosabb érzés a világon. Bármit megtennék érte, hogy őt ne támadják miattam. A húgomat sajnálom ő még pici, nem tehet semmiről, és mégis kapja rendesen az ívet. Az ablaknak dőlve gondolkodtam tovább. A kezem az ölemben pihent, mikor Harry kezeit éreztem az enyémeken. Rápillantottam egy nyugtató mosolyt küldött felém. Igen, lehet furcsa, de egy kicsit ideges voltam az elviszlek a házamba akciója miatt. Egyszer letért az útról, és megállt egy gyönyör szép ház előtt. A szám o alakot öltött. Harry kiszállt, oda ment a kapuhoz, az egyszer elkezdett kinyílni, majd behajtott. Megállt a garázs előtt, ott ismét nyomkodott, és visszaült a kocsiba. Mikor bent voltunk a garázsba, még mindig nem hittem a szememnek. Gyönyörű szép ház kívülről is, hát akkor milyen lehet belűről. 

- Gyere! –nyújtotta Harry a kezét. Elfogadtam, majd elindultunk a garázsban egy ajtó felé. Kulccsal kinyitotta, majd betessékelt. Beléptem a nappali állt előttem. Gyönyörű ízléses berendezés. Nem igazán tudtam megszólalni. Harry ölelését éreztem meg, hátának dőltem, és egyből a kezére tettem a kezem.  

- Tetszik szerelmem? –kérdezte édesen. Leheletét éreztem a fülem mögött. A hideg is kirázott tőle. Válaszolni nem tudtam a sokkhatás, és amit művelt velem ő egy gombócot formált a torkomban.

- Gyere, menjünk beljebb! Gondolom, nem szeretnél egész este itt állni.

Nappali

Bólintottam és beljebb mentem miután levetettem a cipőm. Leültem a kanapéra. Harry az egyik fal mögött eltünt, nem sokkal később meg is jelent két pohár üdítővel a kezében.
- Idd meg biztos szomjas vagy. Kérsz enni, vagy valami? – méregetett féltő stílusában
- Nem köszönöm aranyos vagy.

- Akkor gyere, körbe vezetlek! – fogta meg a kezem, és felállított. Átkarolta a derekam. Első utunk az udvarra vezetett. Egy hidacska volt egy halastó, inkább folyó fölött, ami körbe vette a ház hátulját. Majd felmentünk a szobákba, ugyanolyan luxus uralkodott ott, mint a többi helyen. Az utolsó szoba, amit megmutatott az övé volt.
- Ugye itt alszol velem? –kérdezte némi kétséggel a hangjában.
- Igen. –mondtam már én is kicsit oldottabban, és leültem mellé az ágyra.

Harry szobája

- Ne legyél ilyen kis szégyenlős! Nem eszlek meg! Szeretlek, imádlak életem! –csókolt meg.
- Ha…Harry! –szólítottam meg remegő hangon.
Eltávolodott tőlem, és zöld íriszeit belefúrta az enyémekbe.
- Hány lányt hoztál már ide? –tettem fel félve a kérdést.
- Soha senkit nem hoztam ide, te vagy az első, és remélem utolsó is. Majd egyszer szeretném, ha ebbe a házba nem ilyen feszesen lépnél be, hanem úgy, hogy haza érkeztél. Tudom, korai még ezt így kijelenteni, és elüldözni sem szeretnélek vele, de én teljesen beléd habarodtam, és egyszerűen imádlak. –húzott magához, és belecsókolt a hajamba.
Könnycsatornáim úgy tűnik, sosem szeretnének kiszáradni. A beszédétől, amit végig a szemembe nézve intézett, igencsak előszeretettel buktak ki a szememből.
- Hercegnőm ne sírj. –csókolta le a sós cseppeket arcomról.
Néztem őt, és gyönyörű arcát, nem bírtam betelni a látvánnyal. Közelebb akartam tudni magamhoz. Valószínűleg ő is valami ilyesmit érezhetett, hisz ajkait az enyémekre nyomta. Elsőnek puszit adott a felső ajkamra, majd az alsóra, amibe egy kicsit bele is harapott ajkaim egyből szétnyíltak. Nyelve táncra hívta az enyémet. Ennyire lágyan még sosem csókolt meg. Keze a csípőmre vándorolt, majd a pólóm alját kezdte el birizgálni, és a végén meleg keze már a bőrömet simogatta, amire egy sóhaj tört fel belőlem. Harry egyből elhúzódott, de én kaptam a szája után. Most sokkal intenzívebb csók következett. Kezemmel beletúrtam göndör hajába, és ő ismét a pólóm alatt vándorolt. Egyre fentebb húzta. Majd a ruhadarab a földön landolt. Óvatosan a hátamra fektetett. Álvonalamat csókolgatta, majd letért a nyakamra, amit óvatosan szívni kezdett, közbe kezei a hasamat simogatták. Úgy bánt velem, mintha bármelyik percben összetörhetnék. Én is elkezdtem piszkálni az inge alját. Mire ajkai elváltak nyakamtól. Rám nézett.
- Biztos, hogy ezt szeretnéd? –kérdezte.
- Igen szerelmem. –simítottam meg az arcát. 
- Nem szeretnék neked fájdalmat okozni. –jelentette ki, szemeiben őszinteség csillogott.
- Ez ezzel jár, de bízom benned. – húztam magamhoz, és megcsókoltam. Tudtam, hogy innen már nincs megállás. Ingje gombjait remegő kézzel gomboltam végig, majd az is elrepült a szoba valamelyik végébe. Csodálattal néztem Harry kockás hasát. Ő ezen csak elvigyorodott. Majd ismét rám nehezedett, és folytatta a nyakam szívogatását. Kezei egyre fentebb vándoroltak, majd a hátam mögé. Kicsit megemelt, profi módon pattintotta ki hátulját a melltartómnak, óvatosan húzta le rólam és száműzte azt is valahova a szobában. Még szerencse, hogy nincs csillár, hisz egy két ruhanemű lehet, ott landolna. Mellkasunk egymásnak tapadt. Kezei bebarangolták felső testem minden szegletét. Furcsa volt, de jó érzés. Éreztem, hogy vigyáz rám, tisztel, és szeret. Nyakamról újra rátért a ajkaimra. Majd keze lefele vándorolt. Kigombolta a rajtam lévő fekete farmernadrágom, és lehúzta a sliccét, majd kezei a fenekemre vándoroltak kicsit megmarkolta őket. Ajkai elindultak lefele. Testem minden szegletére forró puszikat nyomott. Leért a nadrágom széléhez. Rám nézett azokkal az ellenállhatatlan zöld szemekkel. 
- Ennek mennie kell! –jelentette ki. Megemeltem csípőmet, és így le tudta húzni a nadrágom.
- Cuki bugyi. –vigyorgott rám. Kijelentésétől egyből zavarba jöttem. Ott feküdtem felette egy szál bugyiban, és rajta még rajta volt a farmer nadrágja. Feltérdeltem hozzá, csókot nyomtam ajkaira. A fene se tudja, honnan jött hirtelen a nagy bátorságom. Nadrágja gombjával szenvedtem egy kicsit, de sikerült kipattintani. Lehúztam sliccét. Bokszer alsója igen csak szűkősnek látszott. Tetszett, hogy ezt én váltottam ki belőle. Segített lehúzni a farmer nadrágját. Óvatosan visszadöntött az ágyra. Apró puszikkal hintette be a combom belső részét, majd bugyin keresztül hozzám ért. Nagyon, de nagyon furcsa érzés volt. Valószínűleg az arcom egy paradicsomhoz hasonlított. Felmászott hozzám, de tevékenységét nem hagyta abba. Apró puszikat nyomott a szám szélére, közben levarázsolta rólam az utolsó ruhadarabot is.
- Ez egy kicsit kellemetlen lesz. –adott egy puszit a szám szélére, éreztem, hogy belém vezeti egy ujját. Ismét egy ismeretlen érzés, és egy kicsit kellemetlen. Harry szemembe nézett végig. Zöld szemei nyugodtságot, türelmet, és mérhetetlen szerelmet sugároztak. Éreztem, hogy egyre furcsább érzés önti el az alhasamat. Ha…Harry- nyöszörögtem. Kihúzta ujját, és kettővel próbálkozott. Ez már jobban fájt, de még tűrhető. Óvatos volt, mint eddig minden pillanatban. Kivette az ujját. Odamászott a komódhoz, és kivette belőle a tasakot. Percekkel később már felettem volt. Megfogta a kezem.
- Kérlek, ha nagyon fáj szólj. Abbahagyjuk, oké? –nézett rám nagy szemeivel. A fejemmel csak biccentettem, hangot kiadni képes nem voltam. Lehajolt hozzám egy csókra. Alul éreztem, hogy egyre jobban feszít. Nem bírtam ki, hogy ne nyögjek egyet a fájdalomtól, amihez később könnyek is társultak. Harry egyből abba hagyta. Lecsókolta könnyeim.
- Mehet tovább? –kérdezte
Ismét csak egy bólintás volt a válasz. Elengedte a kezem, és átkarolt, a fájdalom csak nőtt. Harry vállába haraptam, és karmoltam. Erre ő csak hümmögött egyet. Majd még jobban szorított magához, és közbe fülembe 3szót motyogott: „Mindjárt jobb lesz.” Nem sokkal később éreztem, hogy elértük a célt, de még mindig fájt. Harry várt, majd óvatosan kezdett mozogni. A fájdalom később gyönyörré alakult. Az érzelmek elszabadultak köztünk. Egyre jobban szerettem ezt a fiút. Kifulladva pihegtünk egymáson.
- Nagyon imádlak! – súgta Harry. A hideg kirázott szavaitól, persze jó értelembe.
- Én is imádlak Harry! Köszönöm, hogy vagy nekem. –karoltam át.
- Gyere, fürödjünk le! –adott puszit az orrom hegyére, és közben elmosolyodott.
- Nem szeretnék felkelni. –mondtam neki.
Harry felállt, bement a fürdőbe. Megengedte a vizet. 10perc múlva visszajött. Felemelt, és karjaiba vett. Letett a fürdőkádba, majd bemászott mögém. Átkarolt. Ott ültünk csak mi ketten. Azt kívántam, hogy bárcsak ez a pillanat sosem múlna el.
Reggel arra ébredtem, hogy az ágyamba vagyok. Harry pedig mellettem szunyókál. Megsimítottam az arcát, mire elkezdett ébredezni.
- Jó reggelt gyönyörűm! –szólt hozzám csillogószemeivel, amik mindig megbabonáznak.
- Szia, hercegem! Hogy kerültem az ágyba? –kérdeztem felhúzott szemöldökkel.
- Elaludtál a karjaimba a kádban, nem volt szívem felkelteni. Elég mélyen aludtál, mert simán rád tudtam adni a pólóm, és az egyik alsóm. –adott egy apró puszit a szám szélére.
Aprót mosolyogtam mondatán. Igen eléggé elfáradtam az este.

- Gyere, életem reggelizzünk meg, mert utána mennem kell az interjúra. Jössz velem, vagy itthon maradsz?

- Maradok. Összepakolok utánunk!
- Oké szerelmem!
Összekulcsolt kézzel mentünk le reggelizni. Úgy érzem ez az egyik legszebb pillanat az életembe, persze csak az esti dolgok történte után.